Home

“Clooney végre bebizonyítja, hogy jó színész.”

Azt hiszem bal lábbal kezdjük ezt az egészet. Bevallom őszintén, soknak tartom néha ezt a Clooney-“szapulást”, miszerint ő nem egy nagy színész, de ebben a filmben bizonyítja hogy mégis az. Ebben persze van egy féligazság, mégpedig hogy Mr. Cool itt ténylegesen levedli minden sármos attitűdjét és egy másfajta szerepben tündököl. Itt nem hidegvérű vagány, hanem egy totálisan más szereptípussal próbálkozik, és valljuk be: ez IS jól áll neki. De hogy nem eddig miért nem tartották őt egyesek jó színésznek, az számomra majdhogynem teljesen érthetetlen. Szerény véleményem szerint ő minden idők egyik legszimpatikusabb, legkarizmatikusabb színésze, aki még rendezőként is képes volt bizonyítani a nagyérdeműnek jól megválasztott témákban készült dolgozataival. Itt sem néz ki máshogyan a helyzet, Alexander Payne elég szépen beválogatta őt legújabb filmjébe, idősödő korára adott neki egy hálás szerepet. Hadd dicsérje a szakma, hadd szüneteltesse még kicsit a szokásos manírjait (mondjuk ugyanilyen jó választás volt az Amerikai főszerepére, sajnos azt azonban nem nagyon ismerte el a jónép…pedig fantasztikus film). Persze C. teszi mindezt jóízű nyugalommal és kissé félvállról, mintha csak azt mondaná: Ugyan, mit nekem Oscar? Node…Meglehet, kissé elsétáltam, sietek vissza. Nézzük csak meg, milyen is maga a film.

Az Utódok több szempontból is – hangulatát tekintve például – emlékeztet a tavalyi The Kids Are All Right című leszbikus opuszra csakúgy, mint a többéves Little Miss Sunshine-ra. Mindkét, pontosabban mindhárom film a hétköznapiságból merít. Hétköznapi karakterek kerülnek bizonyos helyzetekbe, döntés-szituációkba, melyek többé vagy kevésbé felforgatják az életüket. És mindhárom film középpontjában ott virít nagybetűkkel hogy CSALÁD. A család jó, a család mindenek felett. A The Kids Are All Right-ban Julienne Moore került dilemmába nemi identitását illetően, a Little Miss Sunshine-ban pedig egy egész família lett próbára téve egy utazás alkalmával. Az Utódokban George Clooney élete nehezül meg felesége balesetét követően. Coming-of-age történetnek is nevezhetjük, hiába tapossa az ötvenet a főszereplő, fel kell hogy nőjön az apaszerephez, és ahhoz, hogy eltartson egy családot. Hogy levetkőzze munkamániáját.

A mű legfőbb pozitívumai közé tartozik a főszereplő alakítása, azon kívül pedig maga a hangulat. Könnyed, mondhatni rendhagyó feel-good atmoszféra övezi át az egész filmet, végig duruzsol a fülünkbe a hawaii muzsika, a tájak szépek, az operatőri munka finom és érzékeny, és bizony akad jónéhány remek beköpés vagy szófordulat (Robert Forster, mikor bepancsol a kölyöknek, egészen zseniális). Könnyed hangvételbe csomagolja a direktor a súlyosnak mondható mondanivalóját. Beszél családról és megbocsátásról, halálról, becsületről és még sok minden másról. A didaktikusságot sokszor megüti és néhol át is ugorja a lovat, de sose annyira hogy ízléstelen legyen és giccses. Mindezt figyelembe véve kicsit ott bukik el a film, hogy bizony sokszor túl könnyed és túl sok mindent szeretne mondani, ezért nem mindig lehet érezni a dolgozat súlyát. Ez idáig nem is volna baj, ha nem ajnároznák agyon a filmet mind a kritikusok, mind pedig a nézőközönség, és így bizony óvatlan mozilátogató számára a film végén talán az a gondolat sejlik fel, hogy: túlértékelt. Talán így is van, őszintén szólva kissé frusztrálva éreztem magam a szűk két óra alatt. Mert míg tényleg, nincsen rosszul megírva, sem eljátszva, kellemes időtöltésnek lehet mondani könnyű szívvel, mégis több helyen parányit félresiklik. Több szál nincs tökéletesen kibontva és értelmezve, akad egy-két felesleges karakter és a végére nem egészen világos, hogy pontosan mit akart kifejezni a rendező. Persze, kapunk sokmindent…De nem eleget, az ígéretéhez képest. Ezért érzem túlzónak az Oscar-jelölést. De ha ezen túltesszük magunkat, kellemes élményben lehet részünk. Humorral, könnyekkel és szeretettel. És hát Clooney tényleg jó. De ezen nem kell annyira meglepődni.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s