Home

A SHREK-filmek világra szóló sikere után, miután megunták készíteni a folytatásokat, elővették a széria egyik legkedveltebb figuráját és spinoffot csináltak neki. “Minek?” – kérdem én. “Mert a macskák annyira cukik.” – mondják ők. Oké.

Sose voltam nagy SHREK-rajongó, talán még az első részt bírtam. Elismerem a pozitívumait meg minden, de nekem ez a nagy zöld undorító ogre kicsit sok volt. Na most ez az új film, ahogyan azt mindenki tudhatja, Csizmás történetét meséli el, egyfajta előzményfilmet csináltak neki. Mitől lett olyan legendás, meg ilyesmi. Az eredmény mondjuk azt hogy jó, de inkább felemás.

Felemás mondom, mert míg a SHREK-ek jó érzékkel célozták meg nem csak a kicsik de a nagyon ízlésvilágát is, itt erre nem sok hely és idő jutott. Előfordul itt-ott egy-két kikacsintás néhány komolyabb film felé (most hirtelen a FIGHT CLUB jut eszembe), de többnyire megmarad a gyerekkor talaján és nem nagyon mozdul onnan. Ami jó is meg rossz is. Egyrészt nyilván jó, mert így elvihetjük a gyerekünket a filmre, anélkül hogy attól aggódnánk, agykárosodást kap szegény. Másrészt rossz, mert a vitriol, az irónia nem kapott helyet ebben a dolgozatban, ami bizony kár.

Mondjuk így is előfordul néhány olyan momentum, ami gyerekek számára kevésbé érthető, de mégis mindvégig szerethető és aranyos animációs mese marad, ami kellő mennyiségű humorral és akcióval szolgál a gyerkőcöknek.

Az akciókat illetően a dolgozat nem teljesít ugyan annyira jól, mint az UP vagy épp a RANGO, nincsenek igazán emlékezetes szcénák, csak néhány momentum amit szépen elkaptak. Egyik kedvencem a táncjelenet, ami kellőképpen akrobatikus és könnyed volt, öröm volt nézni.

Csizmás karaktere jó, ő – ha úgy tetszik – viszi a hátán a filmet mert aranyos és karizmatikus, és úgy a többi cica is aki szerepet kapott aranyos és cuki (barátnőm majd’ megveszett a boldogságtól), de ami azt illeti, nekem ez kicsit kevés. Nem vetem én el az animációt, se a mesét, de ha már mese és animáció, akkor – tudom hogy közhely – de maradok a Pixarnál vagy legalábbis a TANGLED-nél, vagy a RANGO-nál. Azok igazán minőségi, emlékezetes művek, ez inkább csak az egyszernézős-kategóriába sorolja magát. Jó ez így, nem kell mindig kaviár. De a hatása úgy száll el, mint a fejfájás ha beveszünk egy aszpirint. (reklámhelye?)

Mindenesetre cicafanatikusoknak ajánlom, meg akik lélekben még gyerekek. Meg a gyerekeknek persze. Nem rossz, mondom. Csak nem az én súlycsoportom.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s