Home

Nagy tisztelője vagyok David Cronenberg munkásságának, de ezzel a filmmel kissé keményebb fába vágta a fejszéjét. Korai filmjeivel ellentétben ebben a 2002-es alkotásban nem a testi metamorfózisra koncentrál és nem a gusztustalan FX-re, a gore-jelenetekre, hanem egy ízig-vérig pszicho-thrillert/drámát óhajtott megcsinálni, mely egy férfi elméjének legmélyebb bugyraiba hivatott alámerülni. Na most, a SPIDER nem egy könnyű darab. Ez elmondható a rendező többi filmjére is, egyiket se olyan könnyű végigülni ilyen-olyan okok miatt. Más alkotásainál a gore az, amely megnehezíti egyes emberek számára a befogadást, itt azonban nem az erőszak üli meg a gyomrot (abból kevés van, az a kevés se olyan megrázó), hanem a lélektan. Nem vagyok biztos abban, hogy imádom ezt a filmet, mert tényleg nem könnyű feldolgozni a látottakat, az viszont mindenképpen elmondható, hogy hatásos dolgozat, amely kerül minden kompromisszumot és mainstream-be hajlást.

Amit még Cronenberg javára lehet írni, az a színészvezetés. Ralph Fiennes már az első jelenetével megfogott, elképesztő hitelességgel formázta meg az agyilag bomlott figurát, aki folyton motyogva beszél az orra alatt, haja csapzott, négy inget hord egyszerre (“A ruha teszi az ember. Minél kevesebb az ember, annál több ruhát igényel.” – mondja az egyik lakó a filmben Fiennes karakterére utalva), tényleg el lehet hinni róla hogy nem épelméjű fickó. Nem a színészt látod, hanem magát a karaktert akit megformáz, ez pedig abszolút az ő érdeme. A többiek is nagyot alakítanak, Gabriel Byrne iszákos, nejét folyton csaló apa szerepében brillírozik (sok hálás jelenet nem jut neki, de megállja a helyét, aztán még Miranda Richardson az, akit ki kell emelni, ő is remek volt.

Az operatőri munka rideg, ahogyan a hangulat is, hiába másfél órás csupán a dolgozat, nem röppent el olyan könnyedén, elég nehéz alkotás kerekedett. De amúgy meg nem is várható el egy ilyen témájú filmtől, hogy könnyen elszálljon, ebben rejlik többek közt az erőssége, hogy nem hagyja magát olyan könnyedén lenyeletni. Mindenesetre kijelenthető róla, hogy egy komplex, hatásos, komoly és sokak által kissé alulértékelt filmről van szó, mely nem lesz ugyan a kedvenc C. filmem, de mégiscsak megér egy misét.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s