UNDISPUTED III: REDEMPTION (2010)

Az akciófilm egy haldokló jószág. Legalábbis ha a mozit nézzük, alig látunk valamire való tesztoszteron-filmet, mindig valami hülyenagy robot vagy egy simaképű mtv movie awards által preferált nyálgép aki fegyvert fog és azt mondja: na most megmentem a világot és szétrúgom mindenki seggét. De csak magamat ismétlem, a lényeg amire ki akarok térni, hogy most már kezd valahogy visszatérni a zsáner, legalábbis vannak emberkék akik tartják benne a lelket. Isaac Florentine ilyen ember. Nem sok ember ismeri a nevét, az utca embere például gondolom vállat rántana és azt mondaná: ki a f*szom az? Oké, de lépjünk tovább, szóval ez az ember az aki szinte az összes valamire való B-akciósztárral forgatott már. Gary Daniels-től kezdve Van Damme-on át egészen Michael Jai White-ig mindenki megfordult egy pörgőrúgás erejéig a kamerája előtt. A nyolcvanas években kezdte pályafutását, és azóta csinálja amihez ért. Tökös, mocskosul szórakoztató akciófilmeket készít, amik általában sokszor harcművészet-orientáltak, ami nem meglepő, maga a fickó is ért a harcművészetekhez, szóval nem egy amatőrrel van dolgunk.

Isaac Florentine 2006-ban készítette el a Vitathatatlan című Walter Hill-filmnek (amit én bevallom őszintén, nem láttam) a folytatását DVD-re Michael Jai White főszereplésével. A film állítólag jobb lett mint az eredeti, nekem nagyon tetszett, olyan volt mint a legjobb Van Damme-os bunyófilmek, csak még rátéve egy lapáttal. Igazi old school akcióorgia volt, kitűnő és szemet gyönyörködtető harcokkal, és – minő meglepetés – egy történettel meg egy főszereplővel, akit a néző tényleg érdekel. Mondanám hogy tökéletes, de erre mondaná azt Mr. Wolf hogy “azért ne kezdjük el egymás f*szát szopni”, szóval visszafogom magam. Lényeg a lényeg, hogy a film a zsáner rajongóinak igazi csokoládétorta volt, kellő mennyiségű csokival, tejszínhabbal a tetején, már megbocsássatok a hasonlat miatt. Na most, ha a második ennyire jó volt – kérdezhetnéd azt, hogy – akkor milyen a harmadik? Rosszabb? Nem olyan jó mint az előző, mi? Háhá! Hát ez nem a Transformers, papuskám! Itt kérem szépen a színvonal tartva van kőkeményen, plusz még a ráadás. Na, de ne szaladjunk ennyire bele a dolgok közepébe, csak szép lassan megfontoltan.

Az UNDISPUTED III ott veszi fel a szálat, ahol elejtették a második végén. Nem, nem az öreg fószernál és nem is a fekete fickónál, hanem olyan lépésre szánta el magát ez a film, hogy a második rész ellenfelét állítja középpontba. Jó húzásnak bizonyult, még ha én enyhén szkeptikus is voltam eleinte, nem tudtam elképzelni hogy Jai White nélkül jó lesz a film, mert szimplán nem láttam elég fantáziát Boyka karakterében. A morcos orosz jó volt ellenfélként, elismerem, jó volt őt utálni, de amikor megtudtam hogy ő lesz a főhős itt, hát elkezdtem félni. Ugyanakkor pedig örültem hogy folytatják a dolgot és hogy a rendező maradt a helyén. Csak Scott Adkins-ben nem bíztam. Ezt így kimondhatom? Tessék kimondom. Mentségemre legyen mondva, akkor én még nem voltam tisztában azzal, hogy micsoda arc ez a fickó. Scott Adkins egy rohadtul karizmatikus akciószínész, aki jól mozog és némi érzelem kifejezésére is képes, ő korunk Van Damme-ja vagy Michael Dudikoff-ja. És most hagyjanak azok a sznobok akik ezen említett emberkék színészi tálentumát firtatják, azoknak beverem az orrukat. Ha kételybe ütközik valaki, nézze csak meg azt a John Cena nevű ürgét abban a Tengerészgyalogos-ban. De még ő korrektnek mondható, hát tegyetek pillantást a Tengerészgyalogos 2-ben a főszereplőre, na az…Na azt hagyjuk. Ő rossz színész, Scott Adkins pedig hozzá képest egy kibaszott Brando. Na, de elkalandoztam. Arról beszéltem hogy kételkedtem, de meg lettem győzve. Az ő (vagyis Boyka) karakterét valamennyire úgy fogták fel mint a Rocky filmekben Apollót. Az elsőben ő is még egy ellenszenves tök volt, de aztán pedig elérték hogy megszeressük. Persze, Boykából hiányzik Apollo megnyerő személye, ő nem egy showman, nem vacakol holmi pofázással, ő üt mint a légkalapács és csak akkor szólal meg ha tényleg van valami mondandója. Nem koptatja a száját, semmiképpen sem annyira, mint ahogyan az ellenfelei állát koptatja el. De ki is ő? “The most complex fighter in the world.” És nem mellesleg a térde szarrá van törve, szóval viszlát karrier, mehet WC-t súrolni. Ő azonban nem olyan fából lett faragva, ami feladja. Keményen edz, hogy régi formáját visszanyerje, mert neki ez az életcélja. Szimplán be akarja bizonyítani mindenkinek hogy nála jobb nincs. Kész, ennyi. Konkrét csávó. A film elején hosszú, bozontos hajjal látjuk, szakállal. Később visszakapjuk a régi Boykát, aki még sérülten is több segget rúg szét mint Chuck Norris egész pályafutása alatt. A történet egyszerű, de nem is kell ezt nagyon túlbonyolítani. Boyka visszatér a harcmezőre, újra ringbe száll, elszállítják egy másik börtönbe, ahol szintén szerveznek verekedéseket. Ott összehaverkodik egy fekete sráccal. Eleinte fasírtban vannak, aztán jóbarátok lesznek. Aztán akció, akció és akció. A verekedések remekül meg lettek koreografálva, lassítások, repkednek a levegőben, forognak, ütnek, rúgnak, és véreznek. Brutális bunyók vannak itt kérem szépen. Most hirtelen nem tudom melyiket emeljem ki, de lenne mit kiemelni, az biztos. Isaac Florentine formában van, ahogy a főszereplő is. Scott Adkins ellenszenves karakterből egy szimpatikus fickóvá változik a szemünkben, már ami az általa játszott figurát illeti. Nem langyosodik el, nem erről van szó, csak most az ő szemével látjuk az eseményeket, és így már más a helyzet. Nem lesz belőle mártír, vagy nyálas jófiú, ugyanolyan badass marad mindvégig. Ráadásul kap egy szép kis jelenetet a végén, amikor – és itt most kis SPOILER – szabad ember lesz, és sántán is, de futni kezd az országúton. Először látjuk őt boldognak és először látjuk mosolyogni. Ez egy remek momentum volt szerintem. Ami a film többi szereplőjét illeti, egész korrekt alakítást nyújtanak. Újra itt van a második rész orosz menedzsere (azt hiszem az), aki hamburger-mániás, a főgenya pedig kellően genya ahhoz hogy a halálát kívánjuk.

Összességében egy izgalmas, teljes mértékben szórakoztató akciófilm ez, ami…Ha nem is jobb mint a második, de simán felér hozzá és részben túl is szárnyalja azt. Van szufla és tesztoszteron a filmben, annyi szent. Szép volt, Scott, szép volt Isaac! Nem csalódtam.